kontraposzt: A kontraposzt geometriája avagy a tao

2009. február 4., szerda

A kontraposzt geometriája avagy a tao

A kontraposzt geometriája első látásra egyszerű: két ellentétes irányba mozduló vektor. Közelebb lépve azonban láthatóvá válik a szükségszerű középpont vagy 0 pont melyhez képest ellentétessé válik a két elmozdulás. A o pont közös rendszerbe szervezi, összeköti a két erőt egyidejűleg azonban szétválasztja az irányokat. Ha a vektorok távlodnak egymástól akkor nevezhetjük szakítópontnak, ha közelítenek ütközőpontnak. Ezért a kontraposzt rendszere minimun három elemű. Ha ezt a hármas rendszert a o pont körül megforgatjuk úgy síkban egy vagy két kört térben egy vagy két gömböt rajzolnak ki ahol a nagyobb - azonos méretű vektorok esetén az egyetlen - kör illetve gömb magába foglalja a teljes rendszert. Amenyiben a gömb illetve síkban a kör maga a harmónia, mint a világegyetem anyagi rendezőelve és amennyiben a kontraposzt az ellentétes elmozdulások HARMONIKUS rendszere úgy a kontraposzt megfogalmazása esetén a két vektoron, a harmadik elemként megjelenő o ponton kívűl szükséges egy negyedik a rendszert forgásra bíró elem - vektor - ami láthatóvá teszi a harmóniát. A TAO kontraposztnak megfelelő geometriába sűríti a harmóniától alkotott tapasztalatát: JIN-JAN ahol a negyedik elem - vektor - az első két vektor önmagába azaz a o pontba való visszahajlása

2 megjegyzés:

Borsay Márti2009. február 5. 17:09
Ez érdekes volt, köszönöm! És igen, én is gondoltam a kontraposzt kapcsán a jin-jang jelre:)
VálaszTörlés
Válaszok
Mácsai Ferenc2009. február 21. 0:44
Ilyen dumát? Mindég is irigyeltem a nagy dumás embereket, de Te most ezzel a szöveggel viszed a prímet, Dini.:-)
VálaszTörlés
Válaszok

Megjegyzés hozzáadása

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Szóval, a kontraposzt egy kompozíciós kifejezés azokra az esetekre, amikor lendületet, dinamikát ábrázolnak egyetlen mozdulatban.
Hogy mit jelent a kontraposzt ebben a blogban: arra gondoltam, hogy ez a kifejezés sokkal többmindenre alkalmazható, sokkal általánosabban is igaz lehet, és működhet, mint hogy egyszerűen csak kompozíciós elvnek tekintsük.
Egyrészt, gondoltam arra, hogy ennek a kifejezésnek a dinamikus egyensúlyi állapot vonatkozása érdekes, és értelmezhető olyan helyzetekre is, amikor többféle ember "dolgozik" ugyanazon a "problémán" (a dolgozás itt a fényképezés, filmezés, miegymás, azért tettem idézőjelbe, mert nem munka, hanem játék volna inkább, úgy értve, hogy valami kellemes dolog, még ha esetleg komoly is, a probléma pedig egy dolog körüljárása eredetileg, és annak vizuális feldolgozása reaktív formában. A reaktív formát pedig úgy értem, hogy nem arra törekszünk, hogy egy tuti választ adjunk, hanem arra, hogy minél több oldaról felderítsünk valamit, és miközben nézzük mások "megoldásait" nekünk is eszünkbe juthat mindig újabb.)
Szóval, én azt gondoltam, hogy a sok ember, az sokféle egyéni elmozdulás, akár különböző irányokba is egy téma kapcsán, mégis, a különbözőségekben egyensúlyt fog - elképzeléseim szerint egyensúlyt kéne - teremtsen a téma, amiről éppen az adott projekt szól, mert valójában nem ellentmondunk egymásnak, hanem teljesebbé teszünk egy összképet.
Tehát, egyrészt ebben az értelemben kontraposzt ez a dolog, hogy többen, többféleképpen beszélünk ugyanarról. Ez nem újdonság amúgy, csak szerintem még senki nem nevezte ezt így, de ez nem lényeges, szerintem jó elnevezés:)
Másrészt pedig arra gondoltam, hogy ez a magyarázat, hogy ellentétes irányú elmozdulásokon alapuló haromóniák, valahogy filozófikus is, ahogy a Dénes hangot is adott neki itt az alattunk lévő posztban. Emiatt is gondoltam, hogy jó név ez egy alkotói kísérlethez.
Aztán pedig, egy szójáték, a blogolás módja a posztolás, üzenetküldés, itt pedig egymás után, esetleg egymásnak felelgetve, egymásra kontrázva posztolgatunk.