Ellentétes irányú elmozdulásokon alapuló harmóniák.
2009. február 4., szerda
tánc
még mindig nem vágom mi ez a kontraposzt, mert kicsit le vagyok szívatva energiaügyileg, de igérem meg fogok világosodni, addig is fogadjátok szeretettel ezt az "urbánus expressziót(?)" még nyárról :)
Köszi szépen Klára!:) Akkor megpróbálom valahogy elmondani: szóval, a kontraposzt egy kompozíciós kifejezés azokra az esetekre, amikor lendületet, dinamikát ábrázolnak egyetlen mozdulatban. Egyszerűen: képzeld el magad, mintha kislabdát akarnál dobni, és ragadd meg az eldobás előtti utolsó pillanatot, és figyeld meg, hogy hogyan állnak a karjaid egymáshoz képest, az eldobó karod és a lábaid. Na, az egy ilyen kontraposzt szituáció. Hogy mit jelent a kontraposzt ebben a blogban: arra gondoltam, hogy ez a kifejezés sokkal többmindenre alkalmazható, sokkal általánosabban is igaz lehet, és működhet, mint hogy egyszerűen csak kompozíciós elvnek tekintsük. Egyrészt, gondoltam arra, hogy ennek a kifejezésnek a dinamikus egyensúlyi állapot vonatkozása érdekes, és értelmezhető olyan helyzetekre is, amikor többféle ember "dolgozik" ugyanazon a "problémán" (a dolgozás itt a fényképezés, filmezés, miegymás, azért tettem idézőjelbe, mert nem munka, hanem játék volna inkább, úgy értve, hogy valami kellemes dolog, még ha esetleg komoly is, a probléma pedig egy dolog körüljárása eredetileg, és annak vizuális feldolgozása reaktív formában. A reaktív formát pedig úgy értem, hogy nem arra törekszünk, hogy egy tuti választ adjunk, hanem arra, hogy minél több oldaról felderítsünk valamit, és miközben nézzük mások "megoldásait" nekünk is eszünkbe juthat mindig újabb.) Szóval, én azt gondoltam, hogy a sok ember, az sokféle egyéni elmozdulás, akár különböző irányokba is egy téma kapcsán, mégis, a különbözőségekben egyensúlyt fog - elképzeléseim szerint egyensúlyt kéne - teremtsen a téma, amiről éppen az adott projekt szól, mert valójában nem ellentmondunk egymásnak, hanem teljesebbé teszünk egy összképet. Tehát, egyrészt ebben az értelemben kontraposzt ez a dolog, hogy többen, többféleképpen beszélünk ugyanarról. Ez nem újdonság amúgy, csak szerintem még senki nem nevezte ezt így, de ez nem lényeges, szerintem jó elnevezés:) Másrészt pedig arra gondoltam, hogy ez a magyarázat, hogy ellentétes irányú elmozdulásokon alapuló haromóniák, valahogy filozófikus is, ahogy a Dénes hangot is adott neki itt az alattunk lévő posztban. Emiatt is gondoltam, hogy jó név ez egy alkotói kísérlethez. Aztán pedig, egy szójáték, a blogolás módja a posztolás, üzenetküldés, itt pedig egymás után, esetleg egymásnak felelgetve, egymásra kontrázva posztolgatunk.
Az urbánus expresszió egy hangzatos műszó, így ebben a formában nem szerepel sehol, én erőszakoltam ki:) Azt jelentené szó szerint, hogy városi kivetülések, városi megnyilvánulások, az én olvasatomban a város megnyilvánulásai (ami persze így szó szerint talán képtelenség, de arra gondolok, hogy a városban zajló tevékenység következtében kialakuló, nem szándékosan odakerülő lenyomatok tekinthetők a város tudatalatti megnyilávulásának. Ez amolyan érdekes (szerintem érdekes:) továbbgöngyölése lehetne a Pollock-féle absztrakt expresszionizmusnak, amikor az volt az alkotói cél, hogy a tudat által legkevésbé befolyásolva cseppenjenek a festékfoltok oda, ahová akarnak. A napokban olvastam, hogy Pollock képein a fraktálokat idéző geometriai összefüggéseket lehet felismerni. Pollock is olyasmit mondott, hogy ő a természet médiuma, rajta keresztül a természet fest. Hát én meg arra gondoltam, hogy nézzük akkor meg, hogy a mesterséges környezet mit fest, milyen kép az, ami a városra mi kenődik. De jó, hogy nem mondtam ezt el előre, mert eddig mindenki úgy értette, ahogy akarta, és például milyen érdekes az, hogy te a város megnyilvánulására emberes képeket hoztál, mert ez is tök helyénvaló szerintem, hogy magát az "ember a városban, miközben ezt-azt csinál" látványt is a város kivetülésének tekintsük, és nekem eddig nem is jutott az eszembe, hogy ez akár így is értelmezhető.
értem, ez nagyon jó, hogy elmontad, szerintem ettől függetlenül továbbra is szabadon fog működni a dolog, a kontraposzt magyarázat alatt én is vmi ilyesmit éreztem de mostmár kezdem kapisgálni, megpróbálom, hogy ne vesszen el az érzés. igazábó nagyon izgalmasnak tartom ezt a dolgot, és várom mi lesz. igazából szerintem ezek a képek is csak játékok.
hát még én hogy köszönöm, hogy ezt elolvashattam! így is csak somfordálni fogok a téma körül hosszú-hosszú cikkcakkos csigavonalban, de gondolom ez a lényeg, hogy közelítsünk valamifelé :) puszz! mesi
Köszi szépen Klára!:)
VálaszTörlésAkkor megpróbálom valahogy elmondani:
szóval, a kontraposzt egy kompozíciós kifejezés azokra az esetekre, amikor lendületet, dinamikát ábrázolnak egyetlen mozdulatban. Egyszerűen: képzeld el magad, mintha kislabdát akarnál dobni, és ragadd meg az eldobás előtti utolsó pillanatot, és figyeld meg, hogy hogyan állnak a karjaid egymáshoz képest, az eldobó karod és a lábaid. Na, az egy ilyen kontraposzt szituáció.
Hogy mit jelent a kontraposzt ebben a blogban: arra gondoltam, hogy ez a kifejezés sokkal többmindenre alkalmazható, sokkal általánosabban is igaz lehet, és működhet, mint hogy egyszerűen csak kompozíciós elvnek tekintsük.
Egyrészt, gondoltam arra, hogy ennek a kifejezésnek a dinamikus egyensúlyi állapot vonatkozása érdekes, és értelmezhető olyan helyzetekre is, amikor többféle ember "dolgozik" ugyanazon a "problémán" (a dolgozás itt a fényképezés, filmezés, miegymás, azért tettem idézőjelbe, mert nem munka, hanem játék volna inkább, úgy értve, hogy valami kellemes dolog, még ha esetleg komoly is, a probléma pedig egy dolog körüljárása eredetileg, és annak vizuális feldolgozása reaktív formában. A reaktív formát pedig úgy értem, hogy nem arra törekszünk, hogy egy tuti választ adjunk, hanem arra, hogy minél több oldaról felderítsünk valamit, és miközben nézzük mások "megoldásait" nekünk is eszünkbe juthat mindig újabb.)
Szóval, én azt gondoltam, hogy a sok ember, az sokféle egyéni elmozdulás, akár különböző irányokba is egy téma kapcsán, mégis, a különbözőségekben egyensúlyt fog - elképzeléseim szerint egyensúlyt kéne - teremtsen a téma, amiről éppen az adott projekt szól, mert valójában nem ellentmondunk egymásnak, hanem teljesebbé teszünk egy összképet.
Tehát, egyrészt ebben az értelemben kontraposzt ez a dolog, hogy többen, többféleképpen beszélünk ugyanarról. Ez nem újdonság amúgy, csak szerintem még senki nem nevezte ezt így, de ez nem lényeges, szerintem jó elnevezés:)
Másrészt pedig arra gondoltam, hogy ez a magyarázat, hogy ellentétes irányú elmozdulásokon alapuló haromóniák, valahogy filozófikus is, ahogy a Dénes hangot is adott neki itt az alattunk lévő posztban. Emiatt is gondoltam, hogy jó név ez egy alkotói kísérlethez.
Aztán pedig, egy szójáték, a blogolás módja a posztolás, üzenetküldés, itt pedig egymás után, esetleg egymásnak felelgetve, egymásra kontrázva posztolgatunk.
Az urbánus expresszió egy hangzatos műszó, így ebben a formában nem szerepel sehol, én erőszakoltam ki:) Azt jelentené szó szerint, hogy városi kivetülések, városi megnyilvánulások, az én olvasatomban a város megnyilvánulásai (ami persze így szó szerint talán képtelenség, de arra gondolok, hogy a városban zajló tevékenység következtében kialakuló, nem szándékosan odakerülő lenyomatok tekinthetők a város tudatalatti megnyilávulásának. Ez amolyan érdekes (szerintem érdekes:) továbbgöngyölése lehetne a Pollock-féle absztrakt expresszionizmusnak, amikor az volt az alkotói cél, hogy a tudat által legkevésbé befolyásolva cseppenjenek a festékfoltok oda, ahová akarnak. A napokban olvastam, hogy Pollock képein a fraktálokat idéző geometriai összefüggéseket lehet felismerni. Pollock is olyasmit mondott, hogy ő a természet médiuma, rajta keresztül a természet fest. Hát én meg arra gondoltam, hogy nézzük akkor meg, hogy a mesterséges környezet mit fest, milyen kép az, ami a városra mi kenődik.
De jó, hogy nem mondtam ezt el előre, mert eddig mindenki úgy értette, ahogy akarta, és például milyen érdekes az, hogy te a város megnyilvánulására emberes képeket hoztál, mert ez is tök helyénvaló szerintem, hogy magát az "ember a városban, miközben ezt-azt csinál" látványt is a város kivetülésének tekintsük, és nekem eddig nem is jutott az eszembe, hogy ez akár így is értelmezhető.
értem, ez nagyon jó, hogy elmontad, szerintem ettől függetlenül továbbra is szabadon fog működni a dolog, a kontraposzt magyarázat alatt én is vmi ilyesmit éreztem de mostmár kezdem kapisgálni, megpróbálom, hogy ne vesszen el az érzés. igazábó nagyon izgalmasnak tartom ezt a dolgot, és várom mi lesz. igazából szerintem ezek a képek is csak játékok.
VálaszTörléshát még én hogy köszönöm, hogy ezt elolvashattam!
VálaszTörlésígy is csak somfordálni fogok a téma körül hosszú-hosszú cikkcakkos csigavonalban, de gondolom ez a lényeg, hogy közelítsünk valamifelé :)
puszz!
mesi